Zeneszótár (javításra, kiegészítésre vár)

Zeneszótár (javításra, kiegészítésre vár) ~~~~~~~~~ "A görög zenei rendszerben a legfontosabb tényező a tetrachord* volt. Ennek szélső hangjai egymással kvart összhangot alkottak, ezek voltak az álló hangok*. A köztük lévő hangköz különféle módon oszlott fel, a közbülső hangok helyzete tehát változó volt (mozgó hangok*). A mozgó hangok változó helyzetének megfelelően beszéltek a tetrachordok három neméről (genos*): diatonikus, a chromatikus és az enharmonikus nemről ( diatonon*, chroma*, enharmonia*). A diatonikus nem beosztása - a mi szokásunknak megfelelően lentről felfelé haladva - : félhangköz+ (1/2, égészhangköz (1), égészhangköz (1); a chromatikuse: félhangköz (1/2) félhangköz(1/2), másfélhangköz+ (1 1/2); az enharmonikusé: diesis, 1/4, diesis* (1/4), két egész hangköz (2). Különbségét tették összetett és nem összetett hangközök közt: nem összetettnek nevezték a tetrachordban egymás mellett álló két hang közét, összetettnek a nem egymás mellett állókét. Ezek az elnevezések tehát a tetrachord neme szerint más-másképp voltak használhatók: a félhangköz pl. a diatonikus nemben nem összetett, az enharmonikusban, ahol két diesisre oszlik, összetett. A nemeken belül megkülönböztettek színezéseket (chroa*). A diatonikus lehetett feszes+ ( a hangközök:1/2,1,1) vagy lágy (1/2,3/4+, 1 1/4+); a chromatikus lehetett tonikus (toniaion) (1/2,1/2, 1 1/2), másfeles (hemiolion) (3/8+,3/8, 1 egész 3/4) vagy lágy (1/3,1/3,1 5/6). Az enharmonian belül nem voltak színezések. A tetrachord két egyenlőtlen félre oszlott, azt a felet, ahol a két hangköz együtt kisebb volt, mint a tetrachord többi része, pyknonnak* neveztek. Ez az Aristoxenos-féle beosztás. Előtte a pythagoreusoké ettől eltérő volt annyiban, hogy míg Aristoxenos az egészhangközt 12 egyenlő részre osztotta, s ebből építette fel a maga számviszonyait ( ahol is a legkisebb egység, az enharmonikus diesis, az égészhangköz negyede, tehát három tizenkettedrész volt, a pythagoreusok a hangok arányából indultak ki, az egészhangközt (tonos*) mint a kvint és a kvart különbségét 9:8+ arányt határozták meg, s ezt két egyenlőtlen félre osztották, a nagyobb apotomera* és a kisebb diesisre*, mely utóbbi (talán mert Aristoxenos a szót más értelemben használta) később a leimma* nevet kapta. A tetrachordokat kétfeléképpen lehetett összekapcsolni: vagy úgy, hogy az alsó tetrachord legmagasabb hangja és a felső legmélyebb hangja egybeesett - ez esetben 'összekötés alapján' (kata synaphen*) történik az összekapcsolás -, vagy úgy, hogy a kettő közt egy egészhangköz (diazeuktikus egészhangköz) van, ez esetben a 'szétválasztás alapján' (kata diazeuxin*) kapcsolódik a két tetrachord. Az így létrejövő hangsort a pythagoreus terminológia harmóniának nevezte; az aristoxenos iskola ezt a szót nem használta ebben az értelemben, helyette inkább az oktávok (dia pason*) formáiról (eidos*) beszélt. A tetrachordok azonban nemcsak oktávokká voltak összekapcsolhatók, hanem ennél nagyobb egységekké is, melyeket systemáknak* ('rendszer') neveztek. (E névvel azonban kisebb szerkezeti egységeket is illettek. Három ilyen systemát különböztetünk meg: a) A kisebb teljes rendszert[...] b) A nagyobbik teljes rendszert[...] c) A változtathatatlan teljes rendszert[...]" [E rendszerekről lásd majd a megfelelő szócikket! A csillagot Ritoók, a kereszteket én illesztettem a szövegbe. Ritoók a Függelék szótárára utal , jómagam a Ritoók által itt még nem kifejtetett, értelmezendő fogalmakat jelölök meg.] ~~~~~~~~~~ tonos: 'feszítmény'. Jelentheti: a) egyszerűen a zenei hangot (phthongos), b) az egészhangközt (a kvint és a kvart különbséget, 9:8, c) a teljes változatlan rendszer különféle magasságokban kezdődő változatait (melyeket troposnak hívtak), amelyekből az aristoxenosi rendszerben 13, a későbbiek szerint 15 volt. Vö. Kleoneides, Bevezetés 12 p. 202.6-204,15; Bakcheios, Bevezetés 10 p. 293,6-z; Gaudentios, Bevezetés 3 p. 330,4-10 Jan stb. ~~~~~~~ tropos: 'mód'. Jelenthet módot a szó tág értelmében (stílus) és mint szakkifejezés a teljes változatlan rendszer különféle magasságokban kezdődő hangnemeit ("transzpozíciós skálákat"), melyeket tonosnak is neveztek. ~~~~~~~~~ trité: 'harmadik', a netetol számított harmadik hang, ill. húr. ~~~~~~~~~ psophos: 'hangzás', 'zörej'; Aristotelis szerint a hang mint fizikai jelenség (így pl. A lélekről 419 b 3). Ugyanezt a terminust használja pl. Nikomachos, Kézikönyv 4.p.242, 20-21 Jan. ~~~~~~~~~ pyknon, pyknotes: 'sűrű', 'sűrűség', a hangközök bizonyos "sűrűsödése" (II. r.32.j.) ~~~~~~~~~ spondeiasmos: 3 diesesnyi emelkedő hangköz. ~~~~~~~~ syllaba: 'összefogás', a kvart régebbi megjelölése, mely még nem a húrok számozásán, hanem a pengetés gyakorlatán alapult; a kvart eseteben a tetrachord első és utolsó húrját (hangját) fogták össze. (II.r. 25.j.) ~~~~~~~~ symphónon: 'összehangzó'. "A szerkezetek közül egyesek aymphonok, mások diaphonok. Symphonok azok, melyek eseteben, ha a határoló hangokat - amelyek nagyságukra nézve különbözőek - egyszerre pendítik meg, vagy egyszerre hangzanak, úgy egymáson úrrá lesznek oly módon, hogy belőlük egyöntetű és mintegy egyetlen hang keletkezik; diaphonok pedig, mikor mindkét felől mintegy hasadtan és vegyületlenül hallatszik a hang" (Nikomachos, Kézikönyv 12 p. 261,22-262,6 Jan). ~~~~~~~~ symmetria: 'összemerhetőség', 'helyes arány', 'megfelelőség'. Vo. Falus Róbert: Görög harmónia. Bp. 1980. 316-327. ~~~~~~ synaphé : 'osszekotes'. "ket, folyamatosan enekelt, alakzatat tekintve hasonlo tetrachord kozos hangja" (Kleoneides, Bev. 10 p.199,14-15). "Mikor ket azonos alakzatu tetrachordnak egy hangja mindket iranyban kozos, mert a melyebb tetrachord legmagasabb es a magasabb legmelyebb hangja" (Bakcheios, Bevezetes 38 p. 301,3-6 Jan). Az igy szerkesztett hangsor kata synaphen, 'osszekotes alapjan' van szerkesztve. ~~~~~~~~~ synémmenos: 'osszekapcsolt'; a sinemmenonok tetrachordja a kisebb teljes rendszer legfelso tetrachordja. ~~~~~~~ systéma: 'szerkezet', 'rendszer'. Az okori meghatarozasok tag volta erzekeleteti a kifejezes sokfele tartalmat: A systema egyreszt az, ami egynel tobb hangkozbol )diastema) all" (Kleoneides, Bevezetes 1 p. 180,2-3 Jan; hasonlokepp mas irok). Ezek szerin e szo jelentheti az osszhangzatokat, a nemeket, a kisebb, a nagyobb es a valtozatlan teljes rendszert es jelentheti ezeken belul a tetrachordokat (vo. Kleoneides, evezetes 8 p. 193,3-194,20 Jan). ~~~~~~~~~ Szinezes: l. chroa. ~~~~~~~~ tasis: 'feszites', hangmagassag. ~~~~~~~~~ terachord: 'negyhuru'. "A tetrachord a folytatolagosan enekelt hangok rendje, melyek kozul a szelsok egymassal kvart oszhangot adnak" (Bakcheios, Bevezetes 26 p. 298,19-21). ~~~~~~~~ organon: (Ritook) 'eszkoz','hangszer'. ~~~~~~~~ oxypyknon: az a hang, mely a pyknon felso hatarat alkotja. ~~~~~~~~~ panarmonia: 'minden harmoniajusag' (III).r.38.j.) ~~~~~~~ parakatalogé: hangszeren kisert, ritmizalt recitalas (IV.r.187. es 192.j.) ~~~~~~~~ paramesé : 'a mese mellletti' (hur, ill. hang), a nagyobb teljes rendszerben a mesenel egy fokkal magasabb, a felso ket tetrachord legmelyebb hangja. ~~~~~~~~ periodos: "kor-ut', periodus. A metrikaban es a ritmikaban valamely - kolonokbol es/vagy kommakbol osszetevodo nagyobb egyseg. Az okori meghatarozasok tobbnyire csak a mennyisegi elemet emelik ki, a metrikai gyakorlat alapjan periodusnak tekintheto az a metrikai egyseg, melynek vegen rendszeresen szunet van, hiatus lehet es rovid vagy hosszu szotag egyforman allhat. Rhetorikai ertelemben periodus a kormondat. ~~~~~~~~~ phóné: 'hang', Aristoteles meghatarozasa szerint ( A lelekrol 420 b 5) "az elolenyek keltette hangzas" ; masok altalanosabban hatarozzak meg: "a hallas sajatlagos erzeklete" (Sextus, A muzsikusok ellen 39). ~~~~~~~ phthongos: 'hang', 'hangzas', lasd Sextus Empiricus, A Muzsikusok ellen 42 es hozza a IV. r. 307. j. ~~~~~~~ polychordia: 'sokhurusag' (III.r.38.j.) ~~~~~~~~~~~ polyphónia: 'sokhangusag', nem folifonia a szo mai ertelmeben (III.r.38.j.). ~~~~~~~~~ oktachord: (Ritook) 'nyolchuru', nyolc hangbol allo zenei szerkezet, hangsor ( ket tetrachord diazeuktikus kapcsolata). ~~~~~~~~~ nété: (Ritook) 'legalso' (ti.hur), hangmagassag szempontjabol a ket tetrachord legmagasabb hangja. Vo. hypate. ~~~~~~~~ nomos: 'szokas', 'torveny', bizonyos enektipus, a nomos, melynek kulonfele fajtai lehetnek. (IV. resz 124.j. ~~~~~~~ ~~~~~~~~~~ komma: (Ritook) 'levagott darab'. Philolaos szerint a diesis es az apotome kulonbsege. "A komma a kolonnal kisebb" (Demetrios, Az ekesszolasrol 9). Metrikai ertelemben vo. kolon; rhetorikai ertelemben: a periodus rovid reszei. ~~~~~~~ leimma: (Ritook) 'maradek'. A pythagoreus zeneelmelet az egeszhangkozt ket egyenlotlen reszre osztotta. A nagyobb volt az apotome, a kisebbet philolaos diesisnek, a kesobbi irodalom leimmanak nevezte. Philolaos ezt mint 256 es 243 kulonbseget hatarozta neg (ebben masok is kovettek), a kesobbi irok - helyesen - mint 256 es 243 aranyat (vo. apotome, diesis). ~~~~~~~~~~ lichanos: (Ritook) 'mutatoujj', az a hur, amelyet a bal kez mutatoujjaval penditenek meg (Nichomachos, Kezikonyv 11,4 p 258,16-17 Jan), ill. az annak megfelelo hang a hangsorban. ~~~~~~~~~ manotés: 'lazasag', 'ritkasag'. Zenei ertelemben csak Platon, Torvenyek 812 d, de hasonlo megjelolesu ertelmezesek ismeretesek, vo. E.K. Borthwick, CQ 17 (1967) 146. ~~~~~~~ Melódia : 'dallam enekles', dallam; all 'nem' (genos) ertelemben is: Dionysios Halikarnasseus, A szokotesrol 19 p. 86,2 Us.-R. ~~~~~~~~~ mesé : 'kozepso' (ti. hur). Az osszekapcsolt ket tertachord kozul az also legmagasabb hangja, vagyi a het hur kozul a kozepso. ~~~~~~~~ mesopyknon: az a hang, amely a pyknon kozepen ffoglal helyet. ~~~~~~~~~ metabolé: 'valtozas'. Altalaban modulacionak szoktak erteni es forditani, W. Wetter,(MGG s.v.) szerint helyesebb hang-, hangnem-, hangrendszer- stb. valtasrol beszelni, mert a modulacio ujkori fogalma nem felel meg pontosan a gorog szonak. ~~~~~~~~ mozgo hangok: a tetrachord ket kozepso hangja, melyek helyzete nemek es szinek szerint valtozott. ~~~~~~~~~~ musiké: 'musai muveszet', eredetileg kolteszet, zene es tanc egysege, kesobb a kolteszet es a zene egyre inkabb szetvalt; a forrasokban megfoghatolag a 4. sz. masodik feleben lett veglegesse a szakadas: Platon meg az egyseges muveszet ertelmeben hasznalja a szot, Aristoteles mar inkabb szukebb ertelemben. Egyebkent lasd Sextus Empiricus, A muzsikusok ellen 1-2. ~~~~~~~~~~ Kólon: (Ritook) 'tag'. "A kolon... mintegy ket izbol all; metaforikusan nevezik igy, az emberi test tagjai alapjan" (Longinos, Rhet. Gr. I p. 193,16 Spengel). A szo zenei, metrikai es rhetorikai ertelemben egyarant hasznalatos volt. Metrikai meghatarozasa a legvilagosabb:"Ami harom syzygianal kevesebbol all, ha azok teljesen syzygiak, ugy akatalektikus, es kolonnak hivjak, ha azonban valami hianyzik, ugy kommanak" (Hephaistion, A koltemenyekrol p. 62,17-63,3 Consbr.). (Syzygia: ket metron, verslab kapcsolata.) - Kevesbe egyertelmuek a rhetorikai meghatarozasok. A kolon mindenesetre a periodos ( l. ott) resze. Vo. Du Mesnil: Uber den Begriff der Kunstformen Komma, Kolon, Periode. Festschr. d. Friedr. Gymnas. Frankfurt a. O. 1894. ~~~~~~~~~~~ nété: (Ritook) 'legalso' (ti.hur), hangmagassag szempontjabol a ket tetrachord legmagasabb hangja. Vo. hypate. ~~~~~~~~ nomos: 'szokas', 'torveny', bizonyos enektipus, a nomos, melynek kulonfele fajtai lehetnek. (IV. resz 124.j. ~~~~~~~~~~ komma: (Ritook) 'levagott darab'. Philolaos szerint a diesis es az apotome kulonbsege. "A komma a kolonnal kisebb" (Demetrios, Az ekesszolasrol 9). Metrikai ertelemben vo. kolon; rhetorikai ertelemben: a periodus rovid reszei. ~~~~~~~~~ leimma: (Ritook) 'maradek'. A pythagoreus zeneelmelet az egeszhangkozt ket egyenlotlen reszre osztotta. A nagyobb volt az apotome, a kisebbet philolaos diesisnek, a kesobbi irodalom leimmanak nevezte. Philolaos ezt mint 256 es 243 kulonbseget hatarozta neg (ebben masok is kovettek), a kesobbi irok - helyesen - mint 256 es 243 aranyat (vo. apotome, diesis). ~~~~~~~~~~ lichanos: (Ritook) 'mutatouj', az a hur, amelyet a bal kez mutatoujjaval penditenek meg (Nichomachos, Kezikonyv 11,4 p 258,16-17 Jan), ill. az annak megfelelo hang a hangsorban. ~~~~~~~~~ manotés: 'lazasag', 'ritkasag'. Zenei ertelemben csak Platon, Torvenyek 812 d, de hasonlo megjelolesu ertelmezesek ismeretesek, vo. E.K. Borthwick, CQ 17 (1967) 146. ~~~~~~~ Melódia : 'dallam enekles', dallam; all 'nem' (genos) ertelemben is: Dionysios Halikarnasseus, A szokotesrol 19 p. 86,2 Us.-R. ~~~~~~~~~ mesé : 'kozepso' (ti. hur). Az osszekapcsolt ket tertachord kozul az also legmagasabb hangja, vagyi a het hur kozul a kozepso. ~~~~~~~~ mesopyknon: az a hang, amely a pyknon kozepen ffoglal helyet. ~~~~~~~~~ metabolé: 'valtozas'. Altalaban modulacionak szoktak erteni es forditani, W. Wetter,(MGG s.v.) szerint helyesebb hang-, hangnem-, hangrendszer- stb. valtasrol beszelni, mert a modulacio ujkori fogalma nem felel meg pontosan a gorog szonak. ~~~~~~~~ mozgo hangok: a tetrachord ket kozepso hangja, melyek helyzete nemek es szinek szerint valtozott. ~~~~~~~~~~ Kólon: (Ritook) 'tag'. "A kolon... mintegy ket izbol all; metaforikusan nevezik igy, az emberi test tagjai alapjan" (Longinos, Rhet. Gr. I p. 193,16 Spengel). A szo zenei, metrikai es rhetorikai ertelemben egyarant hasznalatos volt. Metrikai meghatarozasa a legvilagosabb:"Ami harom syzygianal kevesebbol all, ha azok teljesen syzygiak, ugy akatalektikus, es kolonnak hivjak, ha azonban valami hianyzik, ugy kommanak" (Hephaistion, A koltemenyekrol p. 62,17-63,3 Consbr.). (Syzygia: ket metron, verslab kapcsolata.) - Kevesbe egyertelmuek a rhetorikai meghatarozasok. A kolon mindenesetre a periodos ( l. ott) resze. Vo. Du Mesnil: Uber den Begriff der Kunstformen Komma, Kolon, Periode. Festschr. d. Friedr. Gymnas. Frankfurt a. O. 1894. ~~~~~~~~~~ homophónon: (Ritook) 'azonos hangzasu' (IV.r.244.j.) ~~~~~~~~~ hypaté: 'legfelso' (ti.hur), mely a legmelyebb hangot adta. Mivel a kithara tipusu hangszereken a hurok fuggolegesen parhuzamosan futottak, az elnevezes ebbol nehezen magyarazhato. A legvaloszinubb az az elgondolas, mely szerint az elnevezes olyan - keleti- hangszertipus alapjan keletkezett, melyen a hurok vizszintesen futottak, s a leghosszabb ( a legmelyebb hangot ado) legfelul volt, mint ez a mezopotamiai es az indiai abrazolasokon egyarant lathato. A gorog abrazolasokon a kithara-jatekosok is sokszor megdolve tartottak a hangszert, ugy, hogy a hurok ferden, majdnem vizszintesen futottak, mikor a jatekos fele eso hur volt a legfelso. Ha az emlitett elozmenyeknek megfeleloen ezt hangoltak a legmelyebbre, ugy ertheto, hogy a legmelyebb hur kapta (megtartotta) a 'legfelso' nevet. (Vo. M. Duchessne-Guillemin:Survivance orientale dans la designation des cordes de la lyre en Grece? Syria 44 [1967] 233-246.)Mivel a jatekos termeszetes kezmozdulata a tavolabbrol maga fele kozeledes, ez talan azt is megmagyarazhatja, hogy miert beszelnek az okoriak - elteroen a mi gyakorlatunktol - inkabb a magasabb hangtol a melyebbek fele halado rendben. - A hypatonok tetrachorja a legmelyebb tetrachord. ~~~~~~~~~ hyperbolaios: 'tulzo', a hyperbolaionok tetrachordja a nagyobbik teljes rendszer tetrachordja. ~~~~~~~~~~ hémiolion: (Ritook) 'masfeles', a 3:2 arany, ami a zeneben a kvintet jelenti (II.r.19.j.), ritmikai ertekerol:III.r.42.j. ~~~~~~~~~~~ hémitonion: 'felhang'. A pythagoreus zeneelmeletben, mely most az aranyok felol kozelitette meg a kerdest, az egeszhangkoz (tonos) ket egyenlotlen felre oszlik, egy nagyobbra, ez az apotome, s egy kisebbre, ez a diesis vagy leimma (vo.Philolaos VS 44 B 6: Gaudentios, Bevezetes 13 p. 342,7-343,15 Jan). Aristoxenos viszont az egeszhangot 12 egyenlo reszre osztotta, s ebbol 6 tett ki egy felhangkozt (Kleoneides, Bev. 7 p. 192,12-17 Jan). Vo. apotome, diesis, leimma. ~~~~~~~~~~ heptachord: 'hethuru', a hethuru lant (Nicomachos, kezikonyv 2 p.256,5-6 Jan). ~~~~~~~~~ heptagón: (Ritook) 'hetszog'. Hetszogletu, huros hangszer, valoszinuleg harfa jellegu. [előzmény : (830) spiroslyra, 2002.10.18 10:55] ~~~~~~~~~ euarmaston: (Ritook) 'jol osszeillesztheto', harmonikus (zenei es lelki ertelemben egyarant). ~~~~~~~~ genos: (Ritook) 'nem'. A tetrachordok - belso felepitesuk elteresein alapulo - valfajai. "nem: negy hangnak ilyen vagy olyan elosztasa" (Kleoneides, Bev. i. p. 180,1). Harom nem kulonboztetheto meg: a diatonikus, a chromatikus (chroma) es az enharmonikus (harmonia). Az elso kettonek ujabb alfajai (chroa:'szinezet') vannak. ~~~~~~~~~~~~ Harmonia: 'kapocs', kapcsolat. Eredetileg a ket tetrachord kapcsolata (a diazeugxis altal), aztan altalaban a hangok kapcsolata, zene, illetoleg a lelek elemeinek es a vilag egyes elemeinek kapcsolata ( a lelek harmoniaja, ill. a kozmikus harmonia). Jelenti azonban - mert ez volt a legregibb? mert ezt vizsgaltak eloszor? - az enharmoniat is. (Vo.IV. r.26., 31., 143.j. es H. Koller: Mus Helv. 16 [1959]248.) ~~~~~~~~~~ epitritos: (Ritook) '(az egeszre meg) ra egyharmad', vagyis a 4:3 arany, a 12 reszre osztott kanonon 12:9, ami a kvartot jelenti. (II.r 19.j) ~~~~~~~~~~ epogdoos: (Ritook) '(az egeszre meg) ra egynyolcad', vagyis a 9:8 arany, a kvint es a kvart kulonbsege, az egeszhangkozt kifejezo arany. ~~~~~~~~ éthos: (Ritook) 'jelleg', 'jellem', ill. 'erkolcs'. Apythagoreus zeneesztetika azt a sajatasagot nevezte igy, mely az egyes nagyobb zenei es ritmikai egysegekben, illetoleg az egyes hangszerekmeb megmutatkozik (a zenei egysegekben elsosorban a tetrachordok mozgo hangjainak valtozo helyzetevel osszefuggesben), s mely bizonyos erkolcsi sajatasagokkal mutatkozo hasonlosag alapjan a elelekben is az illeto erkolcs, jellem-, ill. jellegbeli hatast valtja ki. Ezen alapszik a zenenek a nevelesben betoltott jelentosege. A kesei nyelvhasznalat magat a dallamnak ilyen vagy olyan fajtajat is éthosnak nevezte, "azon az alapon, hogy éthos formaloja."(Sextus, A muzsikusok ellen 49, vo. IV.r. 44. j. is). ~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~ enharmonia; a tetrachordok harom neme kozul az egyik. Ennek az aristoxenosi rendszerben csak egy valtozata van. A harmonia szot is hasznaljak ebben az ertelemben. Egyesek szerint ez a legkesobbi fejlemeny a harom nem kozul (ez ma az altalaban elfogadott nezet), masok szerint ellenkezoleg, ez, pontosabban ennek egy regebbi valtozata, melyben meg nem voltak negyedhangkozok, volt a legregibb gorog zenei forma, melynek felhangkozeit csak kesobb osztottak volna kette, s igy nyerte el azt a bonyolultabb format, melyet Aristoxenos kodifikalt, de amely mellett a regi enharmonia is elt. (IV. r. 26. es 143.j.) ~~~~~~~~~ ~~~~~~~~~ dioxeian: 'az eleseken (=magasakon) at', a kvint regebBi megjelolese, mely nem a hurok szamozasan alapult, hanem a pengeto gyakorlaton: a kvint eseteben a ket tetrachord "magas hangjain at" nyulo hangzatrol volt szo. (II.r.25.j.) ~~~~~~~~~~ diplasion: 'ketszeres', vagyis a 2:1 arany ( a 12 reszre osztott kanon alapjan (12:6, ami zenei ertelemben az oktavot jelenti. ( II. r. 19.j.) Ritmikai ertelemben is: III. r. 42.j. ~~~~~~~~~~ ditonon: 'ket egeszhangkoz'. ~~~~~~~~~~ eidos: 'forma', 'alkat'. Az aristoxenosi rendszerben mint terminus a nagyobb teljes rendszeren belul a dia pasonok valfajai, mint amilyen a mixolyd, lyd, phryg stb. A szo azonban a zenei szakirodalomban is nem csak ebben az ertelemben jarta, vo. pl. Bakcheios, Bevezetes 43 p. 302, 7-9. ~~~~~~~~~~~ Ekbolé: (Ritook) 'kivetes', 5 diesesnyi emelkedo hangkoz az enharmoniaban (IV.r.195.j.) ~~~~~~~ eklysis : 'kioldas", 3 diesesnyi ereszkedo hangkoz az enharmoniaban. IV.r. 195.j.) ~~~~~ ekmeleia, ekmeles: 'dallamba( melos) nem illo hangzas', disszonancia, az emmeleia, emmeles (l.ott) ellentete. ~~~~~~ Emmeleia, emmeles: 'dallamba(melos) illo hangzas'. "Ami racionalis ( egesz szamok aranyaval kifejezheto) hangkozokbol epul, es nem tobb vagy kevesebb, az emmeles, ami a meghatarozott hangkozoknel egy kicsivel tobb vagy kevesebb, az ekmeles" (Gaudentios, Bevezetes 1.p. 328,17-20). ~~~~~~~~~ Diatonon: A tetrachordok harom neme kozul az egyk, melynek az aristoxenosi rendszerben ket fajtaja ("szinezete") van: feszes (syntonon) es lagy (malakon). Vo. Aristoxenos, Harmonika p. 19,20-23: Kleoneides, Bev. 7 p. 192,5-11. Aristoxenos mint legegyszerubbet ezt tartotta a legregibbnek is, valoszinuleg joggal. (IV.r. 143.j.) ~~~~~~ dia tessarón: 'negyen (ti. huron) at', a kvart, a negy huron at zengo hangzat. Vo. dia pason. ~~~~~~ diazeugmenon:'szetvalasztott', szetkotott'. A nagyobbik teljes rendszeren belul az alulrol szamitott harmadik tetrachord a diazeugmenonok tetrachordja, mert e tetrachord es az alatta levo kozt van a diazeuxis. ~~~~~~ ~diazeuxis: 'szetvalasztas, 'szetkotes'." A diazeuxis ket folyamatosan enekelt, alakkzatat tekintve hasonlo tetrachord kozen egy egeszhangkoz". (Kleoneidesz. Bev. 10 p. 199, 16-17), vagyis, mikor - a mi alulrol folfele halado szemleletunk szerint kifejezve - az elso tetrachord legmagasabb hangja es a masodik tetrachord legmelyebb hangja kozt egy egeszhangkoz van. Az igy szerkesztett hangsor kata diazeuxin van szerkesztve. ~~~~~~~~ diesis:'elengedes'. "A legkisebb diesisnek nevezik Aristoxenos es kovetoi az egeszhangkoz egynegyedet, a felhangkoz felet, mint a legkisebb enekelheto hangkozt, mig a pythagoreusok azt mondjak diesisnek, amit mostanaban felhangkoznek hivnak" ( Theon, p. 55, 11-15; vo. Aristoxenos, Harmonika 21,24-31; 46,4-8 Meib. Philolaos VS 44 A 26; B6; Macrobius, Comm. in Somn. Scip.2, 1,23). Szamerteket Philolaos ( es utana masok is) 256-243=13-ban allapitotta meg, a kesobbiek (Gaudentios, Ptolemaios) 256:243-ban. A pythagoreusok kesobb leimmanak leveztek (l. ott), ami az apotome utan (l. ott) maradt, amit"elengedtek". Az aristoxenosi rendszerben a diesisek kozt is kulonfele nagysaguak voltak, volt olyan, amelyet az egeszhangkoz negyedenek, de volt olyan, amelyet a harmadanak tartottak, Aristoxenos i. h. : Kleoneides, Bev. 7 p. 192, 17-18. (IV.r. 2 ~~~~~~~~~ diaphónos:"szethangzo', disszonans. Vo. symphonos ~~~~~~~~~ Dia pente:'oton(ti,huron) at', kvint, az ot huron at zengo hangzat. Vo. dia pason. ~~~~~~~~~ diastéma:'tavkoz'. Eredetileg a pythagoreus kanonon (monochord) mert tavkoz, melyet a kanon ket adott, egymassal bizonyos aranyban levo pontja hatarozott meg. Ezert nyeri a szo az 'arany' ertelmet is, kivalt mikor nem a monochord szakaszairol, hanem tobb hur viszonyarol volt szo, melyek hosszusagukat tekintve azonosak lehettek (mint a khitaran). A jelek szerint Aristoxenos volt az, aki - nyilvan eppen az azonos hurhosszusagu khitaran alapulo szemlelettel - a szonak atvitt ertelmet adott, amennyiben a hangkozoket nem szamokra, hanem a hurok kulobozo feszultsegere vezette vissza. Vo.: A. Szabo: Anfange der greicheischen Mathematik. Bp. 1969, 146-158. ~~~~~~~~~~ kithara: huros hangszer. Alul egyik oldalan kidomborodo, masik oldalan lapos[? spir] hangszekrenye volt, mely reszben a ketfelol felnyul karokban is folytatodott. A karokat fent egy keresztrud, a zygon ('iga') fogta ossze. A hurok a hangszekrenyen egy hurlabon vegzodtek. Egyforma hosszuak voltak, a hangmagassag igy csak a hurok kulonfele vastagsaga es feszitettsege reven volt szabalyozhato. A hangszer kulso szarvatol egy szij vezetett, mely a jatekos hatan korbefutva lehetove tette a hangszer rogziteset. A jobb kez pengetovel (plektron) a bal anelkul jatszott. A ketto altal jatszott dallam egymashoz valo viszonya kerdeses, talan a bal kez jatszotta az enekelt dallamot, a jobb az elo- es kozjatekot. A hurok szama valtozo volt, a 7. szazadig az abrazolasok 3-5 hur kozott mozognak, de altalaban negy hurt mutatnak, s igy egesz valoszinu, hogy az ettol eltero szamok csak a festok pontatlansagabol adodnak; a 7. szazadtol 7 a hurok szama, az 5. szazad masodik feleben 11-re no. A khitara valoszinuleg a phorminx egyenes leszarmazottja, epikus nyelvi szovegek a 6. szazadban is ezt az elnevezest hasznaljak. Vo. I.r. 12.j., III.r.16. es 17.j., Pherekrates a ps.-plutarchosi A zenerol cimu muben, 1141 d kk. es az ahhoz irt jegyzetek, tovabba H Huchzermeyer: Aulos und Kithara in der greichischen Musik. Emsdetten 1931; M. Duchnesne-Guillemin: Sur l'origine asiatique de la cithare en Grece? Syria 444(1967) 233-246. ~~~~~~~~~~ Barypyknon: az a hang, mely a pyknon also hatarat alkotja. ~~~~~~~~~~ Chrora: 'szinezes', a tetrachordok nemein beluli valfajok. Vo. IV. r. 9. es 310. j., valamint Kleoneides, Bevezetes 7 p. 190,12-193,2 ( nagyreszt a IV. r. 310. jegyzeteben leforditva). ~~~~~~~~~ Chroma, chromatika: a tetrachordok harom neme kozul az egyik, melynek Aristoxenos szerint harom fajtaja ('szinezete') lehetseges: tonikus (toniaion), masfeles (hemiolion), lagy (malakon).Vo. IV.r.28.j. Jelenthet azonban a chroma szo, ugy latszik, '(dallam)szinezest' is (=chroa): Antiphanes, 209. tor. Kock: Athenaios egy helyen (14,638 a, lasd IV.r.1666.j.)is van aki igy ertelmezi. ~~~~~~~~~~ Dia pason: 'valamennyin (ti. huron) at', oktav. A ket tetrachordbol letrehozott oktav egyik szelso hangjatol a masikig terjedo hangzat. Az elnevezes viszonylag kesobbi eredetu, a dia tessaronnal (kvart) es a dia pentevel (kvint) egyutt (l.ott) abbol az idobol valo, amikor a hurokat megszamoztak; Eredetileg az elnevezesek masok voltak (vo. Philolaos VS 44 B 6, a kotet 73. lapjan). ~~~~~~~~~~ Barbitos: sokhuru (Theokritos 16,45) huros hangszer. A 6.sz. masodik feletol jott divatba, Pindaros szerint(125.tor.) Terpandros talalta ki; Anakreon kedvelte, de nem sokaig lehetett hasznalatban. Az 5. szazadban a nagyobb formaju hangszereket reszesitettek elonyben, s a szazad vegere eltunik az emlekekrol; maganhasznalatban azonban meg valoszinuleg elofordult. Vo. J. M. Snyder: The Barbitos in the Classical Period. CJ 67 (1972) 331-340. ~~~~~~~~~~~ barypyknon: az a hang, mely a pyknon also hatarat alkotja. ~~~~~~~~~ chroa: 'szinezes', a tetrachordok nemein beluli valfajok. Vo. IV.r.9 es 310.j., valamint Kleoneides, Bevezetes 7 p. 190,12-193,2 (nagyreszt a IV.r.310. jegyzeteben leforditva). ~~~~~~~~~ apyknon: az a hang, amely nem alkotja reszet a pyknonnak. Pyknon, 'pyknotes', suru, 'suruseg', a hangkozok bizonyos "surusodese" (II.r. 32. j.). ~~~~~~~~~ aulódia: "aulos-enekles", enekles aulos kiserettel ~~~~~~~~~ (Ritook) aulos: ketagu, enyhen kupos furatu, fuvos hangszer, a legujabb felfogas szerint egy racsapo nyelvvel, nem fuvola-, de nem is oboa-, hanem klarinetszeru. Szerkezete az idok folyaman valtozott. A 6. sz. elott 3-5 lyukuakrol van tudomasunk, az 5. sz. vegen 15-16 lyukut is ismerunk. Tokeletesedett fuvokaja is: mig korabban a nyelv nem volt eleg rugalmas, es igy a hangzas nem lehetett eleg plasztikus, a 4. sz. kozepetol mas modszert alkalmaztak, a nyelv rugalmasabba, ezaltal a hangzas plasztikusabba valt. Aristoxenos az aulos otfele fajtajat emliti: leany-, fiu-, kithara-kisero, teljes es igen teljes aulost (Athenaios 14.634f=101.tor. Eehrli). Athenaios 176f szerint az utobbi ketto a ferfi-aulost jelenti (vo.: Pollux 4, 81). Fujasa az arcot es az ajkat erosen igenybe vette, el is torzitota, s igy az aulos-jatekosok gyakran arcvedot )fhorbeiat) alkalmaztak, ami egy, az arcon korbefuto es hatul osszeerositett, ill. a fejteton keresztul egy panttal rogzitett szeles szij volt, a szajnal egy nyilassal, melyen at az aulost a jatekos a szajaba vehett. Ertekelese valtozo volt. Pindaros, aki feltalalasat Athenanak tulajdonitotta, "lyd aulosokon zengve" kozelit konyorgokent Zeuszhoz (Ol. 5, 19), s kesobb is volt, aki ertekelte ( Telestes. 1. tor. Page)); a hagymany mas aga (Pratinas, Platon, Aristoteles stb) elutasito. Mindenesetre a dithyrambost es a tragedia kardalat aulos kiserte. Hasznaltak haboruban is, vo.: IV.r.76., 180. es 181.j. ~~~~~~~~~~~ Spyros Zambelis http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9083977